Az öltözőben találtunk egy borítékot, amire címzettként az volt írva, hogy "Jógaliget". A boríték pár kézzel írt oldalt tartalmazott egy ismeretlen vendégünktől. Mivel a címzettek mi vagyunk, ezért bátorkodunk közzétenni ezeket az érdekes gondolatokat.
Mostanában egyre több ismerősömtől hallottam a Hot Jógáról. Arról beszéltek, hogy melegben jógáznak, ami olyan mint egy szauna-jóga, vagy micsoda... Rákerestem a neten és meglepően sok találatot kaptam. Volt valami oda nem illő aranyláncos csávó is a fényképek között, és rengeteg jógaklub Amerikában, Európában, a világ minden pontján. Megnéztem pár videót is a youtube-on. Pl ezt, ez vicces volt.
Sok helyen ígérték, hogy a hot jóga fogyaszt, meg méregtelenít. A fogyás bizony rám férne, ezért elhatároztam, hogy teszek egy próbát!
Felhívtam a Jógaligetet és azt mondták a telefonban, hogy vigyek könnyű ruhát (kicsomagoltam a szöszmöszmackót, és beraktam helyette az egyik nyári rövidnacimat). Meg törölközőt. Mert állítólag izzadni fogok. Bedobtam egy fürdőlepedőt és egy kis innivalót. Cipő nem kell, ezt mondjuk gondoltam, mert jógázni voltam már, csak HOT jógázni nem. Rutinosan beraktam egy hajgumit is, mert utálom, ha a szemembe lóg a hajam mozgás közben. Csikiz. És már indulok is!! Izgulok ;-).
A recepción a cipőm helyett kapok egy házipapucsot. Cikin néz ki, de majd legközelebb hozom a sajátot. Az öltöző comfy, de a szekrényem magasan van, megjegyzem, hogy legközelebb alsót vagy középsőt kérjek. Vajon a kabátomat itt hagyhatom a közös állványon? És a táskám szekrényben? Végül ott hagyok mindent, mert látom, hogy mások is így tesznek. (a végén minden megvolt!)
Az öltözőből egyenesen a jógateremhez megyek, de még nincs bent senki. Közben érkezik még pár csaj, ők azt tanácsolják, hogy menjek be, foglaljak egy nekem tetsző „jó” helyet és pihenjek egy kicsit óra előtt, mert ez kemény lesz elsőre.
Belépek és megérzem a meleget. Kellemes, nem is értem, hogy miért paráztam. A teremben csendes zene szól. Látom, hogy a többiek a matracra terítik a törölközőjüket, én is így teszek, leülök rá és várok és nézelődök egy kicsit. A többiek leheverednek, nem beszélget senki. Ez ilyen uncsi lesz?
Az óra kezdete előtt bejön egy 30-as hölgy, valószínűleg ő lesz az oktató. Gyertyát gyújt, és kedvesen megszólít mindenkit. Úgy tűnik személyesen ismeri a vendégeket akik már itt vannak. Észreveszi, hogy új arc vagyok, ezért nekem bemutatkozik, és megkérdezi hogy jógáztam-e már. Mondom hogy igen, de nem ilyet. Mosolyogva azt mondja, hogy az elsőt túl kell élni, a második már könnyű menet lesz. Nem értem mire gondol, mert teljesen jól vagyok, jól esik a meleg a kinti fagy után.
Szépen gyűlünk a teremben, megtelnek a hátsó sorok is. Rajtam kívül még 2 új van, ennek örülök, mert nem én vagyok az egyetlen új. Ők még nem is jógáztak, így mindenképpen előnyben vagyok. :-]
Egy jó tanács: érkezz időben, nemcsak a helyek miatt, hanem mert az oktató az óra elején mondja el a fontos infókat, és utána csendet kér. Ha későn érkezel, akkor lemaradsz néhány fontos inforól és nem tudsz előzetesen kérdezni, mert jóga órán csak az oktató beszél.
Az első mozdulataimra megindul az izzadás és egyre jobban folyik rólam a víz. 15 perc után úgy érzem magam, mint aki letusolt. A szemem sarkából nézem a hőmérőt és 34 fokot mutat. Ilyen meleg nyáron is van, igaz akkor nem szoktam a napon ugrálni. Lazítás nem sok van, néhány póz után van egy kis szünet, de az arra elég, hogy igyak. Vajon kitart a vizem az óra végéig?
Óra közben többször hallom az instrukciókat: „figyelj befelé” meg „zárd ki a külvilágot” és „csak a légzés van” meg ilyenek. Nem tudom ki hogy van vele, nekem ez nem megy. Látom a szemem sarkából a mellettem jógázót , aki úgy hajol előre terpesz állásban, hogy a feje a földet éri. Basszus idősebb nálam és sokkal ügyesebb mint én. Pedig én jártam jógázni is. Igaz, hogy kb 1 éve voltam utoljára…
Jó lenne kizárni a külvilágot, de annyi mindenre kell figyelnem. Ráadásul olyan merev vagyok, mint egy fa. De egyensúlyozni azt bezzeg nem tudok, pedig a fáknak egész jól megy ;-). Lassan telik az idő, a relaxáció alatt csak fekszem és büszke vagyok magamra, hogy nem mentem ki fél úton a teremből.
Óra után váltok pár szót az oktatóval arról, hogy hogyan zárjam ki a külvilágot.
Valami ilyesmit válaszolt: Az első néhány alkalommal csak a pozíciókra koncentrálj, próbálj megvalósítani minél több mindent abból amit mondok. Óra közben láttam, hogy figyeled a többieket, de jobb ha inkább magadra figyelsz. Be is csukhatod a szemed, ha felvetted a pózt. Néhány alkalom után már könnyebben fog menni és akkor majd a légzésre is tudsz figyelni. Most még valószínűleg nehezen hihető neked, de ha már begyakoroltad a mozdulatokat, és tudsz figyelni a légzésedre, akkor egyszer csak elkezded együtt érezni a testhelyzetet és a légzést Ez olyan érzés lesz, mintha meditációs állapotba kerülnél. Na, ekkor már nem fogod látni, hallani a többieket, vagy ha kizökkensz, akkor könnyen visszatérsz önmagadhoz. És a legfontosabb: adj időt magadnak!
Óra után úgy nézek ki, mint egy emos. Lefolyt a szemfestékem, még jó, hogy sötét volt a teremben. Legközelebb lemosom a sminkem. Jah és egy törölköző nem elég. Kell egy nagy a matracra, egy kisebb amivel óra közben törölközöm és egy a fürdéshez, mert amit bent a teremben használtam az csurom vizes lett.
