Aki ismer, tudja rólam, hogy nagyon érdekel a relaxáció, meditáció. Az Autogén tréninget (AT) lelkesen oktatom (lassan már 2 éve) és gyakorlom (bizony már 11 éve), és szívesen olvasok bármit ebben a témában. A Szabó Ervin könyvtár polcairól hoztam el nemrégiben egy, a Vipassana meditációról szóló könyvet. Ezt az olvasmány-élményemet szeretném megosztani veletek, és - nem kizárt hogy sorozatot indítva - arról is írok, hogyan kapcsolódik ez a „boldogság-kutatásomhoz”.
Minden vallásnak megvan a saját relaxációs módszere - a hazánkban legismertebb keresztény imát (Miatyánk...) például simán besorolnám a mantra-relaxációk közé. A Vipassana a buddhizmusból ered, és ehhez a hitrendszerhez tartozik. Ezért aki Vipassana meditációt tanul, sok történetet hall Buddháról, a megvilágosodott emberről, aki évszázadokkal a tudomány előtt felfedte a létezés titkát: részecskékből állunk, melyek rezegnek, változnak, megszűnnek és újra létrejönnek. Az érzékszervek működésének leírásánál is meglepően hasonlót találtam, mint amit ma a modern agykutatások alapján a kognitív idegtudomány és kognitív pszichológia tanít. Buddha a boldogság útját kereste, és rájött, hogy a boldogtalanságot a sóvárgás hozza létre. A sóvárgás a ragaszkodásból ered, a ragaszkodás pedig a címkézésból, értékelésből. A módszer alapelve, hogy ha boldog akarsz lenni, ezeket a szokásokat el kell engedned. Ne értékelj dolgokat jónak vagy rossznak. Ne ragaszkodj a kedvenc dolgaidhoz. Ha ezeket elengeded, nem fogsz sóvárogni sem, ettől kiteljesedett és boldog lehetsz. A Vipassana-meditáció segítségével ezeket az összefüggéseket magad ismerheted fel saját meditációs tapasztalásod útján.
Hogyan lehet megtanulni?
A tanfolyam egy 10 napos elvonulást jelent a világtól, és lemondásokkal is jár. Ebben a 10 napban a csend segíti a befelé fordulást: szabad beszélni, kérdezni, de csak a mestertől, az ő irányítása alapján. A napirendet szigorúan betartatják (a hajnali kelés nekem pl biztosan problémát jelentene), az étkezések is korlátozottak. Ezt az első elvonuláson még nem veszik nagyon komolyan, de későbbi alkalmakkor már nem kapsz vacsorát. Ez az időszak az egyszerűségről és a befelé fordulásról szól. Az Ízek, imák, szerelmek c. filmben a főszereplő valami hasonlót csinált egy indiai Ashramban, bár egy film nehezen adja vissza hitelesen ezt az időszakot. És a közhiedelemmel ellentétben nem csak Ázsiában lehet megtanulni, kis hazánkban is indulnak tanfolyamok. Én például biztos nem utaznék 20 órát egy gyönyörű helyre azért, hogy 10 napig ki se lépjek az Ashramból. Ehhez legalább egy nagy formátumú mester iránti rajongásra lenne szükségem ;-).
A 10 napos tanfolyamon nagyon sok elméleti tudást is szerezhetsz. Ezeknek az oktatásoknak az a célja, hogy a megtanult módszert később a hétköznapokban is tudd használni. Ez nem lehet könnyű, talán ez az oka, hogy a tanítványok időről időre visszatérnek és újra csendes elvonulásba fordulnak, folytatják a meditációs képzésüket.
Milyen különbségek vannak a Vipassana és az Autogén Tréning között?
A Vipassana végcélja a boldogság = megvilágosodott állapot elérése. Ezzel szemben az AT célja elhanyagolható: csak annyi, hogy megtanuld saját magad a relaxáció állapotába eljuttatni. Ha az AT tanulási folyamat hatását, és a hosszabb távú céljait is beleértjük, akkor rájöhetünk, hogy a ez a különbség csak látszólagos. Mindkét módszer tanulási folyamatában komoly önismereti munka folyik. Hosszabb távon pedig az AT segítségével változtatni tudsz saját testi-lelki problémáidon, és ezzel közelebb kerülhetsz a boldogsághoz is.
Buddha a boldogságot kereste, hogyan találhatjuk meg mi is a hétköznapokban? Legközelebb erről írok ;-)
Végül egy vicces grafikát találtok, amit az interneten böngészve találtam, és nekem nagyon megtetszett. Azért, mert úgy ábrázolja a meditációt tanulókat, mint az Anonim Alkoholista csoportokat: beszámolnak egymásnak az "eredményeikről". Az ő esetükben a "drog" a gondolat. Mondjuk még nem találtam meg azt a módszert, melynek a teljes gondolatmentesség a célja, de attól még könnyen lehet, hogy van ilyen ;-).
(A nevem John és 36 napja nem volt egy gondolatom sem.)
