Szerintem ez az a cím, amire a legtöbben nem kapják fel a fejüket. Hogy miért? Mert a férfiak azt gondolják, hogy nekik már van ilyen, a hölgyek meg azt, hogy nekik ilyenre nincsen szükségük.
Mindkét elgondolás téves! Lássuk, hogy miért:
A mozgás szervrendszerének (leegyszerűsítve) három összetevője van:
- belső vázrendszer – csontok
- csontok kapcsolódását biztosító ízületek
- és az izmok
A csontok feladata a merev „belső alváz” megteremtése, illetve a puha, sérülékeny szövetállomány (pl szervek) határolása és védelme. A csontvázon tapadó és eredő izmok egy része merevíti, összetartja ezt a belső vázrendszert, más része pedig az izomrostok összehúzódásával vagy megnyúlásával - az idegrendszer impulzusainak engedelmeskedve - mozgatja a vázrendszerünket.
Így jön létre a mozgás: az állás, a futás.
Mégis milyen minőségű és mennyiségű izomzatra van szükségünk ahhoz, hogy a testünket mozgassuk?
A legkisebb erőfeszítés elve alapján pont annyira, amennyi ahhoz szükséges, hogy a tervezett mozgást elvégezzük. Ehhez kell ugyanis a legkevesebb energia és eltekintve az elmúlt 100-200 évtől ez a rendelkezésre álló energia (étel) mindig szűkös volt. A természeti népeknél még most is szűkös, és az állatvilágban is korlátozottan áll rendelkezésre. Nálunk „civilizált” embereknél egy kicsit másképpen néz ki a dolog.
A mi életünkben 50 év sok idő, de az evolúció során az elmúlt 10.000 évünk nagyon rövid pillanatnak számít! 10.000 éve még a mamutokat üldöztük, és gyorsnak kellett lennünk, amikor minket üldözött egy ragadozó állat. Kutatók véleménye, hogy a testünk úgy alakult ki, hogy képesek legyünk felegyenesedve járni, de a majom örökség része máig megmaradt, aminek az az eredménye, hogy kar-, váll-, hátizmaink segítségével képesek vagyunk felhúzni a saját súlyunkat a menedéket jelentő ágak közé.
Azonban a számításba egy kis hiba csúszott és a mai emberek egyre nagyobb hányada a bőségesen rendelkezésre álló szénhidrát és zsír miatt jelentős hájtartalékkal rendelkezik. Ez is genetikai örökség, régen így raktároztuk az energiát azokra a hónapokra (pl tél), amikor az étel csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre.
Mi történik akkor, ha elkezdünk edzeni? Ha olyan gyakorlatokat végzünk, melyek során a saját testsúlyunkat mozgatjuk, akkor élünk evolúciós örökségünkkel, azaz képesek leszünk a testünket gyorsan, erőfeszítés nélkül mozgatni. Ilyen alap gyakorlatok a futás, ugrás, fekvőtámaszban végzett karhajlítás, húzódzkodás, guggolás, stb.
Vannak olyan edzéstípusok, ahol nem a testünket mozgatjuk, hanem külső eszközök segítségével dolgoztatjuk meg izmainkat. Ha nagy súlyokat emelünk (pl súlyemelés, erőemelés, testépítés), akkor az izomcsoportokat a megszokottnál jobban, néha extra módon stimuláljuk, melyek erre úgy reagálnak, hogy extra mértékben vastagodnak. Az izmoknál valójában nem nagyon van határ, ha terhelik őket, akkor fejlődnek. Így tudják a testépítők „felpumpálni” extra méretűre a látványos izomcsoportokat.
Ha azonban súlyok emelgetése helyett például fekvőtámaszokat végzünk, akkor legfeljebb a saját testünk egy részét emelgetjük. A legextrémebb saját súllyal végzett gyakorlat a húzódzkodás, ahol a teljes testtömegünk 100%-át mozgatjuk és nem többet.
A mindennapi életben szükségünk van rá, hogy 50-100 kilós súlyokat emeljünk a fejünk fölé vagy eldobjunk egy gerelyt 100 méterre? Szerintem nem!
Én is tudom, hogy jól néz ki az izmos test, de a súlyemeléssel olyan erőfeszítésnek tesszük ki az mozgási rendszerünket, melyek túlmutatnak a biztonságos határon, ezért könnyen megsérülhetünk. Ilyen sérülések lehet az részleges vagy teljes izomszakadás, az izomhúzódás, esetleg hosszan tartó használat esetén ízületi kopás. Minél nagyobb a súly, annál nagyobb az esélye a sérülésnek.
Ezen a ponton van a különbség a funkcionális és nem funkcionális izomzat között.
Funkcionális az az izomzat, ami támogat minket a mindennapi életben, könnyebbé teszi a busz után futást, az állást, a túrázást, a gyerek vagy a bevásárló szatyor cipelését vagy egészségessé teszi az ülést a megfelelő testhelyzet megtartásával.
A funkcionális izomzat nem azt jelenti, hogy ropik vagyunk, mert ha sportolunk, akkor az edzettség hamar meglátszik a testünkön. Soványabbak, formásabbak leszünk, kialakulnak és jól látszanak az egyes izomcsoportok. Így összességében belül jobban érezzük magunkat és olyan esztétikus lesz a látványunk, mint egy görög szobornak. Semmi túlzó izom, de jól látható harmónia a testünkkel.
Hogyan tegyünk szert funkcionális izomzatra?
Ha olyan típusú gyakorlatokat végzünk, melyek során nem használunk semmilyen segédeszközt, akkor lényegében csak testünket mozgatjuk, és így a funkcionálisan elégséges mértékig növeljük izmaink erejét, és edzettségi szintünket. Ilyen edzés a pilates, jóga, futás, úszás, stb.
Ha ezeket a sportokat űzzük, és nem törünk élsportolói babérokra, illetve betartjuk az egyes sportok mozgásszabályait, akkor a testünket felkészítjük "bármilyen" terhelés elviselésére. Lehet persze túlzásokba esni, több futás hatására extra állóképességünk lesz, de van egy szint, ami után ez funkcionálisan nem szükséges, legfeljebb a lelkünknek teszünk jót vele.
Abból is látszik, hogy a test harmóniára törekszik, hogy ha egy testépítő abbahagyja az intenzív edzést és „csak” edzeget, akkor 1 év alatt „elolvadhat” az a 10-20 kiló extra izom, amit magára pakolt az aktív években. Ha az olimpikon abbahagyja a futást, akkor hamar visszaesik a teljesítőképessége, mert a test előbb-utóbb visszaáll a számára természetes állapotba.
Ez sajnos igaz az átlagemberre is, ha holnap abbahagyod az edzést, akkor az edzettséget csökken, az izmaid visszafejlődnek és csak akkor kezdenek újra fejlődni, ha munkára fogod őket. A különbség annyi, hogy egy átlagosan fitt testet kisebb erőfeszítéssel is vágányon lehet tartani, mint egy kemény edzéssel túltuningolt testet.
Na jó, de mi van akkor az összes olyan edzéssel amit segédeszközzel végünk?
Attól még, hogy valamit segédeszközzel végzünk, még építhetünk funkcionális izmokat. TRX órán azért használunk hevedert, hogy a saját súlyunkkal edzve tudjunk olyan speciális gyakorlatokat végezni, mely nem csak az alap izomcsoportokat, hanem a kisebb, nehezebben fejleszthető tartó izmokat is munkára fogjuk.
Hot Iron órán a súlyzós gyakorlatok ellenére funkcionális edzést végzünk. Ennél az edzésnél a súlyzók kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a rendelkezésre álló 1 óra alatt kimozdítsuk a testet és az izmokat a komfortzónából és elérjük azt, amit saját testsúlyos edzéssel jóval hosszabb idő alatt érnénk el.
Funkcionális izomzatot mindenkinek!
Nem az élsport vagy pl a testépítés ellen kampányolok, mert az átlagemberek 99,9%-ának egyébként sincs ilyen terve. Akinek meg van, az előbb utóbb tisztába kerül vele, hogy mi az ilyen jellegű sportok ára. Ezzel az írásommal a funkcionálisan fejlett test mellett kampányolok, melyre mindannyiunknak nagy szüksége van.
Néhány összefoglaló gondolat:
- Ha kimozdulunk a karosszékből, akkor meglepően kevés erőfeszítéssel is tudunk eredmény elérni.
- Nincs szükségünk extra súlyokra vagy csicsás gépekre, hogy fejlesszünk a testünkön.
- Az eszközös edzés elvileg szükségtelen, de jó arra, hogy szórakoztatóvá tegye a mozgást, illetve jobban tudjuk stimulálni az izomzatunkat és testünket és kevesebb is idő legyen elég a fejlődéshez.
- Ha edzünk, akkor válasszunk olyan sportot, mely nem látványos, hanem funkcionális izmokat fejlesztenek. Arra nem lesz szükségünk, hogy 100 kilót eltoljunk a mellünktől, de arra igen, hogy 8 órát üljünk egy számítógép előtt.
